Itt vannak Windows 10 on ARM limitációi

A Microsoft publikálta Windows 10 on ARM operációs rendszerének limitációt. Nagy meglepetés nincs, a felsorolt öt korlátozás egy része már ismert volt, a többi pedig egyenesen következik az eltérő mikroarchitektúrából, illetve a processzorok esetenként szerényebb számítási teljesítményéből. A viszonylag rövid lista vélhetően nem szándékosan került ki a Microsoft oldalára, a cég ugyanis pár napot követően törölte az információt.

A lista egyik talán legfontosabb, illetve már eddig is ismert pontja a natív 64 bites x86-os (vagy x86-64) alkalmazásokra vonatkozik, amelyeket a rendszer nem képes futtatni. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Windows 10 ARM-os kiadása alapvetően egy 64 bites rendszer, a hagyományos Windows-alkalmazások futtatását azonban csak 32 bites binárisok esetében vállalja. A fejlesztés érdekes pontját az x86-os emuláció adja, amelyet kiaknázva futtathatóak az úgynevezett legacy, ARM-ra (még) nem átportolt különféle szoftverek. A Win32-es kompatibilitást tehát a Windows biztosítja a WoW (Windows on Windows) szoftveres rétegen keresztül, egyelőre kizárólag 32 bites alkalmazások esetében. Utóbbi már régóta a Windows-ok szerves része, például az operációs rendszer (x86-)64 bites verziói ezzel futtatják a 32 bites (vagy akár 16 bites) alkalmazásokat.

Utóbbiból következik, hogy a Windows 10 on ARM nem kompatibilis az x86-os meghajtóprogramokkal. Ez az alapkiépítésű rendszert nem befolyásolja, hisz a processzor gyártója (jelen esetben a Qualcomm) biztosítja az alapvető drivereket, például az integrált GPU-hoz, az USB portokhoz, vagy a hálózati csatolóhoz. Ezzel szemben egy bármilyen, saját meghajtóprogramot igénylő eszköz esetében ez nem triviális. Például egy USB-s Wi-Fi stick vagy TV tuner borítékolhatóan nem fog működni a rendszerrel, a gyártók ARM-os drivereihez pedig először szélesebb körben kell elterjedjen az Windows 10 on ARM.

Vélhetően keveseket érint majd az a korlátozás, amely a Windows felhasználói felületét módosító x86-os segédprogramokra vonatkozik. Ezek körébe olyan szoftverek tartoznak, mint a különféle shell kiterjesztések, IME-k (írásjegybevivő segédprogramok), kisegítő megoldások, illetve felhős adattároláshoz kapcsolódó alkalmazások. Ezek használatához natív, ARM-ra fordított szoftver szükséges, amelyek megjelenése szintén a platform népszerűségén, illetve annak terjedési ütemén múlik majd.

A virtualizációt használók számára lehet rossz hír, hogy a Hyper-V kimarad a Windows 10 on ARM-ból, illetve ezt utólag sem lehet telepíteni. A Hyper-V egy népszerű virtualizációs platform, ami a Windows Server 2012 részeként érkezett, a kliens rendszerek közül pedig már a Windows 7-re is telepíthető. Azt egyelőre nem tudni, hogy a limitáció üzleti okokra vagy az ARM-os processzorok eltérő mikroarchitektúrájára vezethető-e vissza, amelyet a Hyper-V nem támogat (szemben az x86-os virtualizációval).

Végül, de nem utolsó sorban a játékok. A Windows 10 on ARM a DirectX 9, 10, 11, illetve az API legújabb, 12-es verzióját egyaránt támogatja, azonban az ennél korábbi DirectX-re építő programok nem működnek majd az operációs rendszeren. Szintén nem támogatott az OpenGL, a Vulkanról pedig egyelőre nem beszél a Microsoft. Erről szintén nem esett szó, de az API-kon túl a hardveres erőforrások is problémát jelenthetnek, a Qualcomm Snapdragon 835 ugyanis a PC-s diszkrét GPU-khoz képest viszonylag szerény teljesítménnyel rendelkezik.

1,6 milliárd dolláros per elé nézhet a Spotify

Maradt egy kiadó, amellyel eddig még nem tisztázta a Spotify a zeneszámok lejátszásához szükséges licencdíjakat. A Wixen Music most összesen 1,6 milliárd dollárt követel a streaming cégtől.

Panaszt nyújtott be a Wixen Music kiadó egy kaliforniai szövetségi bíróságon, amelyben összesen 1,6 milliárd dollárt követel a Spotify zenestreaming vállalattól a zenei jogdíjak nem megfelelő kifizetése miatt. A kiadó képviseli többek közt Tom Petty, Neil Young, Missy Elliott vagy a The Doors zeneszámait. A helyzet azért is kényes, mert az előző évben a Spotify nagy erőkkel dolgozott rajta, hogy a közelgő tőzsdére lépés miatt tisztázza a szerzői jogdíjakat, és ez sokba került a svéd vállalatnak. A legnagyobb kiadókkal kötött több évre szóló szerződést ennek érdekében, mint például a Universal Music, a Merlin, a Sony és végül a a Warner Music Group. A kiadókkal kötött megállapodások lényege pont az, hogy a zenestreaming szolgáltató elkerülje a korábbi problémás jogdíjfizetési rendszert, amit a kiadók eddig is kifogásoltak.

Tavaly májusban egy hasonló csoportos perben a vállalat 43 millió dolláros kártérítést javasolt a jogtulajdonosoknak peren kívüli megállapodással, akiknek számait korábban a megfelelő licencek nélkül játszotta. A kiadók jogászai viszont kevesellték az összeget, mivel az ügyvédi díjak levonása után mindössze 28,7 millió dollár jutott a zenészeknek, ami érvelésük szerint csak 7,5 millió zeneszám helyzetét tisztázta a 30 millió helyett. A közvélemény viszont pozitívan pozitívan fogadta a Spotify ajánlatát, és hogy készen áll fizetni az elmaradt jogdíjak egy részét.

A hatalmas 1,6 milliárd dolláros összeg ebben az esetben is a különböző zeneszámok licencdíjaiból tevődik össze, melyeket egyenként 150 ezer dollárban állapított meg a kiadó, és erre rakódnak még rá az ügyvédi díjak és más járulékos költség. A panaszban pedig a Wixen arra hivatkozik, hogy a Spotify nem szerezte meg a kiadó által birtokolt zeneszámok 21 százalékához szükséges reprodukálási és/vagy terjesztési díjat. A művekhez tartozó jogdíj ugyanis két főbb elemből tevődik össze, amelynek másik részét, a hangfelvételekhez kapcsolódó díjat egyébként rendezte a streaming cég a lemezkiadóval. Tehát a Wixen csak az úgynevezett "mechanikai licencet" kéri számon a dalszövegírók és a zenetulajdonosok nevében a szerzői jogi törvényre hivatkozva - magyarázza a Rolling Stone magazin.

A Spotify szerint viszont a Wixen nem adott elég időt arra a zenészeknek, hogy jelezzék, ha esetleg nem szeretnének részt venni a csoportos perben. A kiadó ugyanis a panasz benyújtása előtt levelet küldött a perről a zenészeknek, de ez a streaming cég ügyvédei szerint nem jelenti azt, hogy a kiadó törvényesen eljárhatna a nevükben - érveik szerint a csoportos eljárásban való részvétel egyénekhez kötődik, és ha a Wixen nem kapott mindenkitől felhatalmazást, akkor a panasz nem érvényes.

A szövetségi bíróságon egyébként a Wixen december 29-én kezdeményezte az ügyet, mivel 2018. január 1-től lépett hatályba az új zenei modernizációs törvény, melytől kezdve átalakulnak a szóban forgó licencdíjak, és így a streaming szolgáltatón már nem lehetett volna számon kérni a jogokat és a károkat - nyilatkozta a The Hollywood Reporternek a Wixen Music szóvivője.

A Spotify szempontjából viszont nagyon rossz időzítéssel érkezett a várható per, mivel a svéd alapítású streaming cég idén év elején tervezi a tőzsdére lépést. Arról viszont, hogy ez hogyan érinti a terveket, nem akart nyilatkozni.

A BlackBerry 137 millió dollárt fizethet a Nokiának

A Nokia került ki győztesen a BlackBerryvel tavaly április óta húzódó perből, melynek eredményeként a kanadaiak 137 millió dollárt csengetnek ki a finn vállalatnak. Bár a Nokia csatát nyert, a háború tovább folyik a két cég között.

Pont kerül a Nokia és a BlackBerry egyik több mint másfél éve húzódó szabadalomlicencelési perének végére: a bíróság döntése értelmében a BlackBerry húzta a rövidebbet, azaz fizethet mintegy 137 millió dollárt a Nokiának.

Az ügy egészen 2016 áprilisáig nyúlik vissza, mikor a Nokia a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce - ICC) Választottbíróságához fordult, mondván, a kanadai vállalatnak egy korábbi szabadalomlicenc-szerződés értelmében több mint 130 millió dollár tartozása van a finn cég felé. Noha ezt a BlackBerry tagadta, a bíróság végül a Nokia javára ítélt, a cég így kénytelen lesz kifizetni a fenti összeget - bár a vállalat "csalódott", közleménye szerint elfogadja a döntést. Arról egyik fél sem nyilatkozott, hogy a per tavaly pontosan mely szabadalmak használatára vonatkozóan indult, a Reuters információi szerint azonban a nézeteltérés egy 2012-es megállapodásra vezethető vissza. A BlackBerry a tervek szerint a kifizetett összeget egyszeri, GAAP (azaz az általánosan elfogadott könyvvitelnek megfelelő) kiadásként könyveli majd el.

Ezzel persze nem ér véget mobiltelefon-piac két hajdani bástyájának csatározása, a BlackBerry, ahogy azt nyilatkozatában siet hangsúlyozni, továbbra is azzal vádolja a Nokiát, hogy az illetéktelenül használta a cég szellemi termékeit. Az ügyben a kanadai vállalat jelenleg is ostromolja a finn vetélytársat, az Egyesült Államok és Németország bíróságain egyaránt. Utóbbi frontot a cég, ahogy arra a TechCrunch is rámutat, még februárban nyitotta meg, azon mintegy 11 mobilhálózati BlackBerry-szabadalom illetéktelen felhasználásával vádolja a Nokiát.

A vállalat üzleti modellje az utóbbi években egyre távolodik az okostelefonoktól, piaci részesedése a szegmensben idén már szinte láthatatlanra olvadt - ennek megfelelően cég mintegy 40 ezer szabadalmának licencelése mind fontosabb lábbá válik, így nem csoda, hogy agresszívan harcot folytat a licencdíjak behajtásáért. Az persze egyelőre kérdéses, hogy mi lesz a jelenleg is tartó per végkimenetele, a BlackBerryt azonban láthatóan nem riasztja vissza a napokban, egész pontosan november 29-én hozott kedvezőtlen ítélet, főleg hogy a mostani vereség mellett a cég idén már egy komoly győzelmet is bezsebelhetett, a Qualcomm áprilisban a korábbi évek jogdíjainak túlfizetése miatt 814,9 millió dollárt volt kénytelen visszafizetni a cégnek.

Nagyon hasonló utat ír le egyébként a Nokia is, amely bár nevében még ott van az okostelefon-piacon, eszközei már a HMD gyártósorairól kerülnek ki, a licencmegállapodások így a finneknél is kulcsszerepet játszanak - a nyáron a Nokia az Apple-lel és a Xiaomival is megegyezett.

Tesla elektromos kamion

Fürge, elektromos kamionokkal képzeli el a Tesla az árufuvarozás jövőjét: bemutatkozott a Tesla Semi, a vállalat legújabb monstruma, mögötte pedig egy új Roadster is begördült a rivaldafénybe.

Elérkezett a Tesla várva várt kamionbejelentése, amelyre a cég a nemes egyszerűséggel Tesla Semi névre keresztelt (ez az Egyesült Államokban a nyergesvontatók elnevezése) elektromos teherautó mellett egy komoly meglepetéssel is készült: a rendezvényen a cég pályafutását elindító eredeti Tesla Roadster sportkocsijának új generációját is bemutatta.

De kezdjük a sort a Tesla Semivel, amely ugyancsak rendkívül fontos mérföldkő a cég történetében. A gyártó autóinak bár több figyelemreméltó tulajdonsága is van, a legtöbbeket talán a teljesen elektromos hajtásláncból adódó elképesztő gyorsulás fog meg először. Ez az érték a semmilyen más kamionnal össze nem téveszthető, futurisztikus formatervbe költöztetett Tesla Semi esetében is tiszteletet parancsoló: a monstrum 0-ról óránkénti 100 kilométeres sebességre alig 5 másodperc alatt gyorsul fel - de a művelet még a maximális vontatótömeg, azaz több mint 36 tonna mellett is csak 20 másodpercet vesz igénybe. A sci-fibe illő karosszéria nem csak dísz, az áramvonalas kialakításnak hála a gyártó szerint a kamion jobb ellenállás-tényezővel rendelkezik mint egy sportautó.

Egy feltöltéssel a Tesla Semi papírforma szerint 500 mérföld megtételére képes autópályán, továbbá egy 30 perces töltés 400 mérföldes hatótávot ad a kamionnak - ez a cég szerint a le- és felrakodáskor lezavarható. A teherautók töltéséhez a vállalat új, nagy kapacitású, napenergiára támaszkodó töltőállomásokat "Megachargereket" is bejelentett, amelyeket a tervek szerint globálisan telepít majd, hogy biztosítsa, hogy a kamionok minden fontos útvonalon bevethetők legyenek.

Első a sofőr kényelme

A vállalat megszabadult a fix anyósüléstől, a vezetőfülkében a sofőr középen ül, mögötte található egy opcionális, lehajtható ülés az esetleges utasoknak. A fülkét egyébként a cég úgy alakította ki, hogy abban a vezető kényelmesen fel is tud állni, nem kell lehajtott fejjel, görnyedve mozogni a ki-beszállásnál. A kormány mellől természetesen a Teslától megismert jókora érintőkijelző sem hiányozhat, sőt a cég abból mindjárt kettőt is tett a kamionba, egyet-egyet a kormány két oldalára - első blikkre más megjelenítő nincs is a fülkében. Ágy nem kapott helyet az ülés mögött, ebből is jól látszik, hogy a cég aránylag rövid, legfeljebb egynapos utakra szánja a kamiont.

A Tesla a biztonságra is odafigyelt, a vállalat járműveinél korábban esetenként rakoncátlankodó (értsd: kigyulladó) akkumulátorok itt új, megerősített dizájnt kaptak, amely a napi használat mellett az esetleges ütközések során is jobban védi a telepeket, a kamionon továbbá számos kamera is helyet kapott, amelyekkel minden irányból láthatók a környező járművek és tereptárgyak - de rendszer figyelmeztet is, ha valami potenciálisan veszélyes közelségbe kerül a kamionhoz.

A gyártó emellett állítása szerint a hasonló járműveknél előforduló becsuklás veszélyét is teljesen kiiktatta. Ez akkor fordulhat elő, mikor a nagyméretű kamion hirtelen irányváltoztatásra kényszerül, az utána kötött vontatmány pedig a másik irányba indul meg, borulással fenyegetve a teherautót. Ezt a problémát a vállalat a kerekek egyenként vezérelhető motorjaival oldotta meg (amelyeket egyébként a Model 3-akból kölcsönzött, hogy a gyártást hatékonyabbá tegye). A kamion folyamatosan érzékeli, hogy melyik kerékre mennyi súly jut, és ennek megfelelően korrigálja egyenként azok hajtását, ezzel optimalizálva a stabilitást és a megfelelő tapadást. Ahogy Elon Musk vezérigazgató a bejelentésen fogalmazott, a Tesla Semivel a "becsuklás lehetetlen".

A Tesla korábban megosztó visszhangot szerző Autopilot vezetéssegítő rendszere természetesen a kamiont sem kerülte el, noha a megjelenéskor elérhető képességek közül egyelőre csak az automata vészfék és sávtartás, valamint a sávelhagyás figyelmeztetés ami ismert. A jármű tarsolyában azért lapul még újdonság, ahogy azt Musk is kiemelte, az műszakilag már most képes automatizált konvojban haladni, azaz egy "vezérkamiont" a mögötte haladó Tesla Semik képesek a sofőr közbenjárása nélkül közelről követni. Egy hasonló funkció élesítéséhez ugyanakkor még a megfelelő szabályozói háttérre is szükség van.

Bár a dízelkamionok hatótávolsága még mindig jóval nagyobb még a Tesla Semi 500 mérföldjénél is, az elektromos hajtásnak számos előnye lehet hosszú távon. A környezetkímélőbb működésen túl az üzemeltetés a kamion élettartama alatt jelentősen olcsóbb lehet, emellett a járművek a kevesebb nagy terhelésnek kitett mozgó alkatrész miatt a meghibásodásra is kevésbé hajlamosak. A cég különösen az egyik leginkább kopó alkatrészt, azaz a fékeket emeli ki: ezt a feladatot itt javarészt szintén az elektromotorok látják el, a művelet közben töltve a kamion akkumulátorait, a gyártó ezzel gyakorlatilag "örök" fékélettartamot ígér. Mindezek mellett persze az üzemanyagköltségen is jelentős összegek spórolhatók. Ezzel együtt rengeteg múlik majd az elektromos kamion árán is.

Új Roadster: "A valaha készített leggyorsabb sorozatgyártott autó"

Kamionja mellett a gyártó új Roadster modelljéről is lerántott a leplet, amelyet kapásból a "valaha készített leggyorsabb sorozatgyártott autóként" könyvelt el. Ezt a cég által közölt számok is alátámasztani látszanak, ugyanis a csinos karosszéria mögött dolgozó elektromotorok elképesztő tempóban, 1,9 másodperc alatt gyorsítják az autót 100 km/h sebességre, a jármű csúcssebessége pedig 402 km/h felett van - ahogy Musk sietett kiemelni "az alapmodell" esetében.

De nem csak a tempó, a hatótáv is tekintélyes, az új Roadster ugyanis egy feltöltéssel 630 mérföldet, azaz több mint 1010 kilométert képes megtenni, legalábbis papíron, de ha az autó élesben csak megközelíti ezt az értéket, már az is kifejezetten figyelemreméltó. A cég persze nem is átlag családi autónak szánja a járművet, 2020-ban 200 ezer dolláros indulóáron dobja azt piacra.

Visszatér a videokártyák piacára az Intel

Pár éven belül három szereplőssé válhat a videokártyák és csúcskategóriás GPU-k piaca. Az Intel ugyanis (ismét) saját diszkrét GPU-k fejlesztésébe vágja fejszéjét, amelynek koordinálását az AMD RTG korábbi vezetőjére bízza a vállalat. Most sikerül-e az eddig rendre bukással végződött küldetés?

Saját tervezésű diszkrét GPU-kkal próbál visszatérni a videokártyák piacára az Intel - jelentette be a chipgyártó. A bombaként robbant hír a héten már a második, amely a vállalat grafikus megoldásait érinti, a hét első felében ugyanis megerősítést nyert, hogy az Intel a CPU-piaci konkurens AMD Radeon GPU-ival szerelt processzorokkal készül. A bejelentés számos kérdést vetett fel, amelyek közül a tegnapi közlemény néhányat már meg is válaszolt. Ez alapján az Intel csak átmenetileg számol az AMD GPU-ival, amíg végleges formát nem öltenek házon belül tervezett megoldásai. A fejlemény pikantériája, hogy a saját fejlesztések az AMD-től időközben hivatalosan is leköszönt Raja Koduri vezényletével készülnek majd, aki szeptember elejéig állt a Radeon Technologies Group élén.

Az Intel egyelőre nem árult el túl sok konkrétumot terveiről, mindössze annyi vehető biztosra, hogy a cégen belül újonnan formálódó Core and Visual Computing Group a belépőszintű (integrált) GPU-któl kezdve az edge computinghoz tervezett egységeken át, egészen az önálló high-end grafikus processzorokig igyekszik majd lefedni a piacot. A terület egyáltalán nem új az Intel számára, különféle, jellemzően belépőszintű megoldásokat már sok éve kínálja a cég, a processzorba integrált GPU-knak hála pedig a komplett piacot nézve utcahossznyi előnnyel vezeti a tabellát, ami körülbelül 70 százalékos részesedést takar. Azonban a cég hiába tarol volumenben, az igazán erős grafikus egységek piacán nem rúg labdába - ezen hivatott változtatni az új nekigyűrkőzés.

Harmadjára sikerül?

Új piacot céloznak majd tehát a high-end diszkrét GPU-k, itt ugyanis vajmi kevés tapasztalatot, illetve sikert tud felmutatni az Intel. A vállalat mindmáig legnagyobb dobását az immár közel húsz éve, 1998-ban bemutatott AGP csatolós i740 (vagy Intel740) jelentette. A fejlesztés ugyanakkor számos gyerekbetegséggel küszködött, a cégre mindmáig jellemző gyenge driveres támogatást is beleértve. Az Intel végül alig másfél évvel a megjelenést követően befejezte a grafikus processzor, illetve az arra épülő videokártyák forgalmazását, az utód i752-i754 páros pedig gyakorlatilag már meg sem jelent videokártya formájában.

Az Intel remélhetőleg tanult múltbéli hibáiból, és jövőbeni GPU-s fejlesztéseinél nem fogja erőltetni a feladatra kvázi alkalmatlan x86-os utasításarchitektúráját. Ez önmagában természetesen még nem lesz elég a versenyképes grafikus egységhez, amely várhatóan szakít a jelenleg piacon lévő inteles integrált GPU-k irányvonalával. Bár a cég kínálatában az aktuális legfejlettebb, Gen9.5 fejlesztés tudás tekintetében megállja helyét, hatékonyságát és skálázódását tekintve lemaradása óriási az AMD és az Nvidia piacon lévő termékeivel szemben.

Pedig a vállalat kifejezetten nagy dinamikával ugrott neki a Sandy Bridge-dzsel megjelent integrált egységek fejlesztésének még az évtized elején, ám a lendület a Broadwell kódnevű processzorok környékén váratlanul megtorpant, említésre méltó mikroarchitektúrális fejlesztést évek óta nem mutatott fel az Intel. Emiatt még a legújabb integrált grafikus egységek terület/teljesítmény aránya is gyenge, a gigantikus szilíciumbüdzsé ellenére ezek teljesítménye nem éri el az elvárható minimumot, a lapkák modern játékok futtatására csak nagyon erős megkötésekkel vethetőek be.

Az iparági kiválóságnak és legendásan jó mérnök-menedzsernek tartott Koduri még 2013-ban tért vissza az AMD-hez, amitől hosszabb távon többen (például Anand Lal Shimpi is) a Radeon felvirágzását várták, hiába. A szakember először 2001 és 2009 között dolgozott a cégnél (akkor még az ATI-nál), ezt követően pedig az Apple-höz távozott négy évre, innen csábította vissza az AMD alelnöki pozícióba, amelyből bő két évvel ezelőtt lépett feljebb, a pletykák szerint kissé rendhagyó módon, amely végül egy belső hatalmi harchoz vezetett. A cég ekkor választotta le a grafikus fejlesztésekért felelős divíziót, amely azóta is Radeon Technologies Group (RTG) néven fut. Ez mindmáig minden grafikus fejlesztését összefog, az integrált GPU-któl a diszkrét kártyákig, a meghajtók fejlesztésétől a marketingig. A HardOCP korábbi, belsős értesülései szerint anno Koduri gyakorlatilag egy ultimátumot intézett az AMD vezetéséhez: amennyiben nem kapja meg az RTG vezetői posztját, úgy a konkurens Intelhez távozik.

Menetel a Google

Kiemelkedően jó negyedévet tudhat maga mögött a Google anyavállalata, ezúttal bírság sem vont le az eredmények értékekből és az "egyéb tétek" is fokozatosan egy kicsivel több pénzt termelnek a cégnek.

Kilőttek a részvényárak az Alphabet, azaz a Google anyacégének szeptemberrel záruló harmadéves pénzügyi negyedéves jelentésének megjelenését követően, amely azt mutatja, hogy a vállalat továbbra is fényes eredményeket tud felmutatni. A bejelentés utáni órákban ennek megfelelően 4 százalékkal emelkedett a részvények tőzsdei ára. A Google 27,8 milliárd dolláros bevételt jelentett be a negyedévben, ami 24 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest, és félmilliárddal magasabb az elemzői előrejelzésnél. A nettó profit pedig meghaladja a 6,7 milliárd dollárt, ami jelentősen több a tavaly 5 milliárd dollár körüli összegnél.

A bevétel emelkedés minden földrajzi régióban hasonlóan magas, 20-30 százalék körüli. A legnagyobb bevétel természetesen az Egyesült Államokból származik, 21 százalékos növekedéssel 12,9 milliárd dollárt tud felmutatni, de az Európát, Közel-Keletet és Afrikát magába foglaló (EMEA) régió is 23 százalékkal 9,1 milliárd dollárt jelentett a vállalatnak ebben a negyedévben. Az ázsiai-csendes-óceáni régió 4,2 milliárd, Amerika "többi része" pedig 1,5 millió dollárt hozott be az Alphabetnek, ezeknek növekedése 30 százalék körüli.

A legnagyobb részét a bevételnek természetesen a hirdetések adják, nagyjából 24 milliárd dollárt a teljes 27,8 milliárdos tortából. Ugyanakkor Ruth Porat pénzügyi igazgató kiemelte a hirdetések kapcsán, hogy a partner weboldalakra történő kifizetések tovább fognak nőni a jövőben, mivel a felhasználók egyre inkább mobileszközökről fogyasztják a Google szolgáltatásait, például a cég számára fizetős hozzáférési pontokon keresztül indítják el mobiloldalakon keresztül a keresést, a Google saját hagyományos keresője helyett.

A TAC (Traffic Acquisition Cost) növekedését csak "a változó partneri megállapodásokkal" magyarázta az igazgató az elemzői kérdésekre, mivel ezen a területen lehetett szembetűnő költségnövekedést tapasztalni: 2,62 milliárdról 3,1 milliárd dollárra. Ahogy korábban írtunk róla, évi nagyjából 7 milliárd dollárba kerül a Google-nek, hogy egyes helyeken (elsősorban böngészőkben) a cég keresője az alapértelmezett, ami eleve kétszerese a 2014-es kifizetési aránynak - és ez a költség emelkedhet tovább még a jövőben.

A hirdetéses bevételek mellett a hardver és felhős szolgáltatásokat magába foglaló "egyéb bevételek" is szépen gyarapodnak, a tavalyi 2,4 milliárd dollárhoz képest már 3,4 milliárd dolláros bevételt hoztak a cégnek. Ebbe a kategóriába sok minden tartozik a Google Pixeltől kezdve, a Home-on át a Play Store-ig. A Pixel 2 kapcsán megjegyezte Sundar Pichai vezérigazgató, hogy az első napi előrendelésből dupla annyi futott be mint tavaly, az első szériánál, de elkerülte a kijelzős problémák említését. Azt viszont hozzátette a vezérigazgató, hogy a jövőben több hangsúlyt fektetnek a marketingre és más országokban a termékek kereskedelmi terjesztésére. Egy HTC-vel kötött megállapodás keretében pedig mérnököket kap a cég Taiwanból, akik segítik a hardveres üzletág további alakulását.

Csordogálnak az "egyéb tétek" bevételei

Az Egyéb Téteknek nevezett "innovációs projektek" továbbra is veszteséget termelnek, az utóbbi három hónapban 812 millió dollárba került a működési költségük, de lassan nőnek az ezekből származó bevételek is - ezúttal 302 millió dollárt gyűjtöttek be az olyan projektek mint a Nest, Verily vagy a Fiber. Ezeknek a projekteknek a konkrét eredményéről a Google soha nem számol be részleteiben, de sejthető, hogy az okosotthon-kiegészítőket fejlesztő Nest termeli a bevételek nagy részét. A cég folyamatosan új termékekkel jelenik meg a konzumer réteg számára és frissíti az árucikkeket, például szeptemberben jelentette be az olcsóbb Nest okostermosztátot és különböző otthoni biztonsági eszközöket.

A UPC és a Telekom is növeli a vezetékes net tempóját

A következő hetekben két nagy magyarországi vezetékesinternet-szolgáltató is kibővítheti, átalakíthatja a portfólióját, ami nem hivatalos információk szerint leginkább az előfizetők által elérhető maximális le- és feltöltési sávszélesség további emelésében nyilvánul majd meg.

Egy-két héten belül a Magyar Telekom és a UPC is megemeli a vezetékesinternet-portfólióval elérhető legnagyobb le- és feltöltési sebességet - tudta meg a HWSW különböző forrásokból. Előbbi az index.hu spekulációja szerint az optikai területeken jelenleg elérhető 1 Gbps letöltési tempót növeli majd a duplájára, azaz 2 Gbps-re, míg a UPC várhatóan a Fiber Power 500-as csomagot turbózza fel, vagy vezet be helyette másik konstrukciót, mellyel a letöltési plafon 1 Gbps-re nő.

Az index.hu szerint a 2 Gbps sávszélességű telekomos netcsomagok érkezésére bizonyíték lehet, hogy a szolgáltató ügynöksége nemrég regisztrálta a 2gb.hu és a 2giga.hu domaineket. A lap kérdésére emellett a Telekom illetékesei megerősítették, hogy a szolgáltató gondolkodik a nagyobb sebességű díjcsomag(ok) bevezetésén. A HWSW úgy tudja, hogy a portfólió megújítása a jövő héten meg is történik majd, várhatóan november 2-től már elérhetők lesznek a jelenlegi csúcssebesség dupláját kínáló kapcsolatok azon háztartások számára, melyek FTTx-lefedettségi területen találhatók.

Ezzel vélhetően a Telekomnál lehet majd a leggyorsabb lakossági/KKV internetelőfizetést megkötni Magyarországon (1 Gbps sávszélességű csomagot mindazonáltal jóval korábban kínált már a DIGI), más kérdés, hogy ekkora sávszélesség kihasználásához egyszerre több, kifejezetten nagy forgalmat generáló eszközre van szükség. A Telekom egyébként nemrég frissítette kliensoldali eszközparkját (optical network terminal, azaz ONT), a Huawei berendezéseit FTTx-területen a Sagemcom gigabites ethernettel és 802.11ac-s Wi-Fi -vel felvértezett termináljai váltották.

A Telekom mellett a UPC Magyarország is készül a sávszélesség emelésére, részben a szeptemberben megújult új márkastratégiába, márkaimázsba illesztve. A Liberty Global tulajdonában álló cég éppen tegnap tartott sajtóbeszélgetést a folyamatosan gyorsuló hálózatokról, valamint az ebből eredő társadalmi/üzleti előnyökről. Bár a beszélgetés alapjául szolgáló kutatás a "gigabites társadalmakról" szólt, a UPC jelenleg is a 2014-ben bevezetett Fiber Power 500-as díjcsomaggal kínál maximum 500 Mbps letöltési tempót. A márka megújításakor a legolcsóbb, legkisebb sávszélességű díjcsomagok már el is tűntek a portfólióból (jelenleg a belépő szintű internetelőfizetés a Fiber Power 120 a cégnél), most pedig információink szerint jöhet a UPC-nél is a gigabites vezetékes net.

A szolgáltató által használt EuroDOCSIS 3.0 technológia mindehhez már jóval korábban megadta az alapot, a UPC már 2011-ben demózta a gigabites kábelnetet, ám mostanra vált csak széles körben elérhetővé az a kliensoldali technológia, eszközpark, mellyel a gigabites sebesség stabilan és tartósan biztosítható. A cég a gigabites nethez alighanem a tavaly debütált Connect Box modemet telepíti majd (új létesítéseknél eleve már csak ezeket az eszközöket viszik ki a szerelők), mely a gigabites ethernet portok mellett 802.11ac szabványú Wi-Fi-t is kínál.

Meglepte az elemzőket az Amazon

Jobban teljesített a vártnál a cég a harmadik negyedévben, a szekeret most is az AWS húzza. A gyarpodás most is elsősorban a bevételen érhető tetten, profitnövekedést alig hagyott magának a vállalat.

Derekas lendületet kapott az Amazon az idei harmadik üzleti negyedévben, a vállalat frissen közzétett pénzügyi jelentése jócskán túllőtt az elemzők várakozásain, a teljesítmény hatására pedig október 26-án a cég részvényei is kilőttek - mintegy 8 százalékot. Noha a bevétel megszaladt, a vállalat szokásához híven most sem ült sokáig a befolyt összegeken, azokat rögtön el is kezdte visszaforgatni, így a növekedés a profit terén már nem érhető tetten ilyen látványosan.

A cég bevétele nem kevesebb mint 34 százalékkal növekedett az időszakban, az előző év 32,7 milliárd dollárjáról 43,7-re - ebbe már beleszámít az idén nyáron felvásárolt Whole Foods Market 1,3 milliárdos bevétele is, továbbá 124 millió dollárért a kedvező valutaárfolyamok felelnek - de még ezeket leszámítva is 29 százalékos a növekedés 2016 Q3-hoz képest. A vállalat ugyanakkor a költekezés terén sem fogta vissza magát, a profit növekedése így már jóval konszolidáltabb, az az elmúlt egy éves időszakban, 252 millió dollárról 256-ra kúszott fel.

A cég marketingre ebben a három hónapban sem sajnálta a pénzt, új Echo seregének és más termékeinek promotálása közel 2,5 milliárd dollárba került. Eközben a cég munkaerő-állománya is gyors ütemben sokasodik, teljes és részmunkaidős dolgozóinak számra 2016 második fele óta csaknem duplájára nőtt.

A vállalat stabil bázisát továbbra is az Egyesült Államok piaca jelenti, ahol árbevételét az elmúlt év hasonló időszakához képest 18,9 milliárdról most 25,4-re hizlalta. Ehhez ugyanakkor már jelentősen csökkenő üzemi nyereség társult, az 255 millióról 112 milló dollárra esett vissza, ami több mint 56 százalékos csökkenést jelent. De a trend a nemzetközi piacon is hasonló: bár a bevétel 10,6 milliárdról 13,7-re növekedett, a tavaly ilyenkor jelentett 541 milliós üzemi veszteség értéke idén már 936 millió dollár.

A megmentő, ahogy azt a cégnél megszokhattuk, most is a felhős szegmens, azaz az AWS, amely végre a bevételnövekedés mellett üzemi nyereségét is jelentősen növelni tudta. A részleg a 2016-os 3,231 milliárd dolláros bevételt követően az idei Q3-ban 4,584 milliárdot termelt, üzemi nyeresége pedig 861 millióról 1,17 milliárdra gyarapodott. Az üzletág tempós növekedését jól illusztrálja, hogy az immár a cég bevételeinek 11 százalékáért felel - a sikeres részlegnek köszönhetően pedig az Amazon már zsinórban tizedik negyedéve mondhatja magát nyereségesnek.

Elfenekelné az Intelt mobil Ryzeneivel az AMD

Két négymagos modellel indul az új ostrom a mindeddig bevehetetlennek tűnő piacon. Sikerrel jár-e az újabb próbálkozás?

Bejelentette a mobil, azaz notebookokhoz szánt Ryzen processzorait az AMD. A kifejezetten hordozható gépekhez tervezett lapka az előzetes információknak megfelelően négy Zen processzormagot, illetve egy Vega-alapú grafikus vezérlőt integrál össze némi körítéssel meghintve. A chiptervező feltett szándéka, hogy hosszú évek bukdácsolása után végre a notebookok piacán is komolyan megveti lábát, amire talán sosem volt még ilyen jó esélye. Az AMD szerint ugyanis a két modellel rajtoló mobil Ryzen széria nem csak grafikus teljesítményben, hanem a CPU számítási teljesítményét, illetve fogyasztást tekintve is versenyben van az Intelekkel, sőt, bizonyos esetekben felül is múlja a konkurens nyolcadik generációs megoldásait.

A Raven Ridge

A mobil Ryzenek alapját a Raven Ridge kódnevű fejlesztés adja, amely az AMD második, Zen processzormagokat felvonultató dizájnja. A kvázi nulláról felépített, 14 nanométeres gyártástechnológiával megmunkált szilíciumlapka ennek megfelelően hanyagolja a szerveres környezetben szükséges 10Gb Ethernet vezérlőket és a több lapka összedrótozásához szükséges GMI linkeket, sőt, az energiahatékonyság növelésének érdekében a négy darab első generációs Zen magot csokorba fogó CCX (Core Complex) harmadszintű gyorsítótárának felét is elhagyta a tervezőcsapat. Így a lapka 8 helyett csak 4 megabájt L3 cache-t tartalmaz, ám a felezéssel inkább nyertek a mérnökök, az így megtakarított disszipációval ugyanis magasabbra ugorhat fel a processzormagok órajellel, amely kompenzálja a kisebb gyorsítótárat.

A Vega grafikus mikroarchitektúra ugyancsak nem jelent újdonságot, az erre épülő videokártyák már néhány hónapja piacon vannak. Az AMD összesen 11 darab ötödik generációs GCN CU-val 704 darab shader egységet pakolt a Raven Ridge-be, ami önmagában 37,5 százalékos előrelépés a Bristol Ridge értékéhez képest. A cég első körben ezt nem aknázza ki és 10 CU-ban maximalizálja a grafikus vezérlőt, ami 640 darab shadert jelent. Utóbbival és magasabb órajelekkel így is 100 százalék feletti előrelépésről beszél az AMD, amely bár nagy, a teljesítmény továbbra is csak a belépőszintű diszkrét GPU-k kiváltásához lehet elég. Az AMD ugyanakkor látszólag nem is akart többet elérni, a cél az lehetett, hogy az Intel évek óta stagnáló, fókuszt vesztett GPU-s fejlesztését egyértelműen felülmúlja a Raven Ridge megoldása, ami a tervezőcég szerint sikerült is: a nyolcadik generációs Inteleknél esetenként akár kettő és félszer is gyorsabb lehet a mobil Ryzen.

A CPU magokat felvonultató CCX-et és az integrált GPU-t a már korábban bemutatott lapkából megismert, koherens Infinity Fabric köti össze és vezérli, illetve ehhez kapcsolódik még a kétcsatornás memóriavezérlő, a 16 sávos PCI Express kontroller, a különféle I/O vezérlők (pl. SATA), a kijelzőmotor, illetve a multimédiás egység is. Utóbbi most is fixfunkciós egységeket vonultat fel, amelyek minimális fogyasztás mellett kódolnak és dekódolnak bizonyos videoanyagokat. Ez lejátszásnál az MPEG2, VC1, VP9 (8 és 10 bit is), HEVC (8 és 10 bit is), H.264, illetve JPEG formátumokat jelenti, betömörítésnél pedig a H264 és H265 a támogatott.

Az egyes komponensek mellett azok működésének összehangolására is komoly hangsúlyt fektetett az AMD, amely elsősorban az energiahatékonyság miatt volt fontos. Ennek jegyében átdolgozott tápellátást kapott a lapka, amely így az alaplap felől egyetlen vonalon kapja az áramot, annak elosztása és szabályzása pedig már a lapkán belül történik, amivel a cég állítása szerint 36 százalékkal csökkenthető a chip működéséhez szükséges áramerősség. Belül persze most is elkerítette a CPU és GPU háza táját az AMD, azokban pedig több alrégiót alakított ki. Ennek hála a GPU 95 százaléka teljesen lekapcsolható, mint ahogy az egyes CPU magok is alvó állapotba helyezhetőek, terheléstől függően pedig már nem csak a magok órajele, de azok feszültsége is eltérhet, amivel ugyancsak csökkenthető a disszipáció.

Ugyancsak említésre érdemes, hogy a mobil Ryzenek is megkapták az asztali variánsoknál látott SenseMI technológiákat, illetve azok továbbfejlesztett képességeit. Utóbbi csoportjába tartozik Precision Boost 2, amely az éppen szükséges teljesítménynek, illetve a lapka egyes elemei fogyasztásának fényében igyekszik maximalizálni az órajeleket. Az első verzióhoz képest változott a működési algoritmus, amely az AMD szerint elődjénél opportunistább, illetve nem csak kettő vagy négy, hanem egy vagy három magra képest is képes kifejtenie hatását, miközben az órajel sokkal egyenletesebben csökken, nincsenek nagy ugrások, amivel csökkenthető az esetleges hirtelen megakadások valószínűsége.

Ugyancsak jelen van az XFR (Extended Frequency Range) technológia, amelyet a notebookok hűtési sajátosságaihoz igazított az AMD. Az így megszületett mXFR lényege ugyanakkor nem változott, a "turbó a turbón túl" funkció a tervezők mérései szerint 23 százalékkal javított a teljesítmény az összes mag terhelése esetén, ugyanakkor a technológiát csak az AMD által jóváhagyott, erősebb, legalább 25 wattos disszipációra méretezett hűtési megoldások mellett kapcsolhatják majd be a gyártók.

Két négymagos processzor

Az AMD első körben két négymagos Ryzen Mobile processzort mutatott be. A nagyobbik, Ryzen 7 2700U jelölésű alapórajele 2,2 GHz, a turbó frekvencia pedig egészen magasra, 3,8 GHz-ig kúszhat fel. A grafikus egység 10 CU-t, azaz 640 shadert vonultat fel, amelyek maximális órajele 1300 MHz lehet. A kisebbik, Ryzen 5 2500U modell 2 GHz-es alapórajellel és 3,6 GHz-es turbóval érkezik, a 8 CU-ra szűkített GPU csúcsórajele pedig 1100 MHz lehet. Mindkét processzor 15 wattos névleges TDP értékkel érkezik, ám a gyártóknak lehetőségük lesz 9 wattra csökkenteni, vagy 25 wattra emelni a keretet az elérhető maximális órajel rovására vagy javára.

A tervezőcég néhány mérési eredményt is közölt. A CPU magok tempójának szemléltetésére most is a Cinebench-et választotta a cég, amely a korábban látottak alapján fekszik a Zen mikroarchitektúrának. A cég ebben a Ryzen 7 2700U-t, illetve az Intel egy-egy két- és négymagos processzorát tette egymás mellé. Egyszálas végrehajtásban továbbra is előnyben vannak a Core processzorok, igaz a különbség nem nagy, 10 százalék körüli. Többszálas (nyolc) végrehajtásnál azonban nagyot változik a kép, az AMD elhúz, a Ryzen előnye több mint 70 százalék. A néhány százalékkal gyengébb IPC alapján a Ryzen ezt lényegesen magasabb turbó órajelének köszönheti, illetve minden bizonnyal a feljebb ecsetelt mXFR is aktív volt, amely bő 20 százalékkal dobhatta meg az eredményt. Utóbbit leszámítva még mindig 50 százalék körüli lehet az AMD előnye, ami tetemesnek hangzik annak fényében, hogy az Intel és AMD processzora egyaránt 15 wattos TDP keretből gazdálkodhat. Egy másik renderelő, a POVRay alatt is mért az AMD, itt viszont már "csak" 33 százalékkal volt jobb a Ryzen.

Erre hamarosan fény derülhet, ugyanis az AMD ígérete szerint a következő hetekben a HP Envy X360, a Lenovo Ideapad 720S, és az Acer Swift 3 termékeivel befutnak az első Ryzen Mobil processzorral szerelt notebookok. Utóbbi két gépbe Ryzen 7 2700U és Ryzen 5 2500U egyaránt kerülhet, a HP viszont egyelőre csak utóbbival szállítja rendszerét. Fontos megjegyezni, hogy a Lenovo egycsatornás módban használja majd a Ryzen memóriavezérlőjét, amely jelentősen limitálhatja a sávszélességet, ezzel együtt pedig a grafikus teljesítményt. Az AMD ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyártóknak nincs megkötve a kezük, azok a célcsoportnak megfelelően élhetnek az olcsóbb gyártást eredményező lehetőséggel. A cég továbbá elmondta, hogy jövő év első felében több más konfiguráció is érkezik, amelyek között állítólag már prémium notebookok is lesznek.

Utóbbi kulcsfontosságú lesz az AMD-nek, hisz a dobozos Ryzen termékekkel ellentétben itt most nagyrészt a gyártókon fog múlni a siker, pontosabban azon, hogy milyen és mennyi Ryzen Mobile processzorral szerelt konfiguráció kerül majd fel a boltok polcaira. Az utóbbi években ugyanis csak elvétve születtek AMD processzoros notebookok, ráadásul azok is inkább a belépőszintet és a középkategóriát célozták. Kérdés, hogy a most bejelentett, látszólag versenyképes fejlesztés elég lesz-e ahhoz, hogy a gyártók változtassanak gyakorlatukon, illetve az Intel milyen lépésekkel próbálja gáncsolni konkurensét a térnyerésben.

Hová tűntél APU?

Az AMD médiának tartott telefonos konferenciáján semmiféle említést nem tett a heterogén végrehajtásról, a sajtóközlemény és az újságíróknak továbbított prezentációban pedig összesen egyetlen helyen szerepel az APU kifejezés. Bár a Raven Ridge az OpenCL 2.0-t és a HSA 2.0-t is támogatja, ezen képességekről a cég mélyen hallgat. Ezzel az AMD gyakorlatilag elengedte az évtizedforduló környékén még megváltóként emlegetett koncepció kezét, miután az mindmáig csupán minimális támogatást kapott a szoftverfejlesztők részéről.

Hamarosan érkezhet Facebookra a 4K videó

Már egy-egy kósza 4K-s videó elérhető a Facebook felületén, és a vállalat is megerősítette, hogy teszteli a jobb minőségű megjelenítést. Zuckerberg cége belátta, hogy 720p-s felbontással nem lehet videós szolgáltatást építeni.

Nemsokára búcsút lehet mondani a Facebookon megjelenő homályos videóknak, mivel a cég megerősítette a TechCrunch kérdésére, hogy már teszteli a 4K videófeltöltési lehetőséget és az UHD-1 felbontást. Néhány céges oldal már most is képes 4K videókat közzétenni a közösségi oldalon, illetve ebben a minőségben lehet megtekinteni is a felvételeiket.

A változás minden bizonnyal a Facebook régen beharangozott saját videós szolgáltatásával áll összefüggésben, amelyet először az Egyesült Államokban indított el, de a cég ígérete szerint "hamarosan" elérhető lesz minden néző és tartalom előállító számára. A Watch élő vagy felvételről lejátszott, a Facebook számára készített egyedi műsorokból áll, amelyek egy tematika köré csoportosulnak vagy pedig egy történeti szálat követnek, akár egy videoblogger önálló tartalmait vagy egy híres ember meghívott vendégeit mutatják be - vagyis a szolgáltatás a Facebook saját fejlesztésű YouTube-kihívója.

A televízióval és más videós platformokkal versenyző Facebook Watch-nak szinte alapkövetelménye lenne, hogy a tartalmak nézhető minőségben jelenjenek meg, de eddig a közösségi oldal videóit ez kevésbé jellemezte. Néhány példa az új felbontási minőséggel készült felvételek közül már most is elérhető a Facebookról, mint például egy játék streamvagy egy zenei videoklip.

Elképzelhető, hogy a Facebook a jövőben a néhány perces videókon túl a hosszabb formátumú filmek piacára terjeszkedik, amely terepen már olyan erős versenytársakkal kell szembenéznie a YouTube-on túl mint például a Netflix. Viszonyításképp a YouTube már 2010-ben elkezdte a kísérletezést a 4K videólejátszással, majd 2015-re teljesen kiterjesztette platformon, 2016-tól pedig az élő stream során is elérhető a magas felbontási minőség.

Ehhez képest a Faceobook csak idén júliusban kezdte támogatni a 4K-t az élő 360 fokos stream kapcsán a közösségi oldalon. A hagyományos videók viszont sokáig megragadtak a 720p-s felbontásnál, valószínűleg a gyakori mobilhasználat miatt - ugyanis több mint havi 1 milliárd aktív felhasználó csak mobilról nyitja meg az oldalt a 2016-os év végi adatok szerint. Ezen a hozzáálláson (de nem feltétlen a mobilhasználati arányon) változtathat a Facebook Watch, amennyiben a cég világszinten kiterjeszti a szolgáltatást, és a videónézőknek már nem lesz elég a jelenlegi minőség, mivel ennél magasabb felbontáshoz szoktak hozzá.

Elindult az Amazon eddigi legnagyobb szélfarmja

Már az ötödik szélfarmot nyitotta az Amazon Taxasban, az Indiánában, Észak-Karolinában, Ohióban és Virginiában működő projektek után. Az öt központ összesen 2,6 millió megawatt órányi energiát állít elő minden évben, amely 240 ezer amerikai háztartás ellátására is elég lenne.

Az Amazon múlt héten jelentette be, hogy elindult a vállalat eddigi legnagyobb szélfarmja. Az Amazon Wind Farm Texas évente több mint egymillió megawattórányi energiát tud előállítani. A Scurry County-ban található létesítménynek több mint 100 turbinája van, mindegyik nagyjából 100 méter magas, a propellerek átmérője pedig kétszer akkora mint egy Boeing 787 szárnyfesztávolsága - írja az Amazon közleménye.

A szélfarmot a Lincoln Clean Energy építette, amely az Amazonnal egy hosszútávú  szerződést kötött, eszerint az Amazon használja fel a kitermelt energia 90 százalékát. "A megújuló energiába való befektetéssel mindenki nyer. Jó a vásárlóinknak, a közösségeinknek, a vállalatainknak, és a bolygónak." - tette hozzá Kara Hurst, az Amazon környezetvédelmi vezetője. Hurst elmondta, hogy a vállalat már 18 szél- és napenergia-telepet működtet, további 35 pedig tervezés alatt van. Az Amazon célja, hogy a jövőben a nemzetközi infrastruktúrájukat 100 százalékban megújuló energiákkal működtesse.

Az Amazon hivatalos közleményében nincs szó arról, mire kellene ekkora energiaforrás, de lehetséges, hogy a beruházás a második óriástelephelyhez köthető. Az Amazon HQ2 helye még nem hivatalos, folyamatosan küldenek különböző ajánlatokat a városok. A telephely felépítése 5 milliárd dollárba kerül, és több mint 50 ezer embernek fog munkát adni. Az irodák és adatközpontok 740 ezer négyzetméteres területet foglalnak majd el az eddig közölt adatok szerint.

Más cégek is zöldülnek

Nem Jeff Bezos vállalata az első, amely megpróbálja tiszta árammal ellátni a telepeit és irodáit. A Microsoft egy 15 éves szerződést írt alá a General Electric-kel, amely 37 megawatt energiát szolgáltat az Írország déli részén található szélfarmról. Ekkora energiamennyiség már elegendő lenne 40 ezer ház áramellátására is, a Microsoft viszont a felhőszolgáltatásait fogja támogatni a GE-től kapott energiával.

Egyre több techvállalat áll át megújuló energiára. A Facebook a virginiai adatközpöntját fogja napenergiával működtetni. A cég a Dominion Energyvel kötött megállapodást, aminek köszönhetően a virginiai szerverpark áramellátását napelemek fogják biztosítani. Ennek oka nem csak a környezetvédelem, hanem a költségvetések csökkentése is. Sok vállalatnál a fenntartási költségek akár az éves bevételek felét is kitehetik.

Úgy látszik a techóriások közül a Google a legzöldebb, amely az év végére már 100 százalékban szél és napenergiával fogja ellátni az adatközpontjait és az irodáit. Urs Hölzle a Google technológiai infrastruktúráért felelős alelnöke elmondta, hogy a 14 amerikai adatközpont fele nem okoz semmilyen szennyezést a telephelyen.

Az amatőröknek kedveznek az Adobe újdonságai

Szinte mindenbe igyekszik beépíteni az Adobe a tavaly bejelentett Sensei AI támogatást, és megkönnyíteni a felhasználók munkáját, legalábbis a cég álláspontja szerint.

Számos újdonságot és bétából kikerülő alkalmazást mutatott be az Adobe a minden évben megrendezett MAX konferencia idei eseményén Las Vegas-ban. Sok bejelentés az Adobe zászlóshajóját, a Creative Cloudot érinti, amelyen belül megújul az Adobe XD, a Lightroom CC és a korábban Project Felixként emlegetett Dimension CC, emellett számos kisebb új eszköz indul

Egyik legfőbb újdonság, hogy kikerül béta verzióból az Adobe XD, amellyel a UI és UX designerek a cég szerint könnyű prototípusokat és wireframe-eket készíthetnek alkalmazásokhoz és weboldalakhoz egy interaktív, platformfüggetlen tervezői felületen. Az eszközt a vállalat még 2016-ban kezdte tesztelni Adobe Experience Design néven, és mostanra érte el a publikus kiadást. A tervek szerint a designereket abban segíti a program, hogy csak a saját munkájukra kelljen fókuszálni a fejlesztés többi része helyett. A szolgáltatás azonban még most sem érte el végső változatát, még sok fontos funkció hiányzik, úgy mint a JPG export vagy a layout gridek támogatása. Továbbá más integrációkat is be fog építeni az Adobe, várhatóan a designerek és fejlesztők közti együttműködést segítő Zeplint, vagy a digitális termékek implementációját támogató Symplit.

Mindent minél egyszerűbben

Érkezik ezenkívül a fotókezelő és szerkesztő Lightroom CC új verziója, a régi pedig Lightroom Classic CC néven folytatja tovább működését. A korábbi változat ugyanis a inkább asztali központú alkalmazást helyezte előtérbe, az újabb pedig már egy felhőközpontú eszköz, amely a legtöbb funkciót kínálja a klasszikus változatból, de nem mindet. A cég az új változathoz jelentős teljesítményjavulást és gyorsabb előnézeti kép generálást ígér. A Sensei mesterséges intelligencia és gépi tanulás alapú platformját is bevonta a cég az új megoldásba, amely automatikusan szkenneli és indexeli a fotókat, hogy azok azonnal kereshetőek legyenek a programban. Az új megoldás azonban a régi felhasználók számára nem lesz azonnal kezelhető, mivel a korábbi verzióban megszokott modulok megváltoztak, és egy teljesen új nézetet kell megszokni a felhasználóknak. Tehát a gyorsabb változatot váró felhasználók csalódottak lehetnek, hogy újdonságok helyett lényegében egy új szolgáltatást kaptak, amely nem is rendelkezik a régi megoldás minden funkciójával.

Tom Hogarty, az Adobe termékigazgatója szerint a Lightroom CC megújítására azért volt szükség, mert sokan már mobilról használják a programot, amellyel a korábbinál sokkal több fotót készítenek, emellett pedig szerették volna számukra kevésbé bonyolulttá tenni a használatát. A cég tehát próbál alkalmazkodni például a Google egyszerűbb fotószerkesztési megoldásához, amellyel az amatőr mobilos fotósok is jobban boldogulnak, nem csak a profi géppel rendelkezők. A kérdés az lesz, hogy emellett sikerül-e megtartania cégnek a profi fotósokból álló felhasználói bázisát, akik továbbra is összetett funkciókat szeretnének a képmegmunkáláshoz. Ezzel együtt az Adobe új árazást is bevezetett, köztük egy csak Lightroomot tartalmazó csomagot egy terabájtos online tárhellyel havi 10 dollárért kínál. Azonban a legtöbb fotós ennél nagyobb adatbázissal rendelkezik, ezért a nagyobb felhős tárhelyért még inkább a zsebébe kellene nyúlnia.

Szintén inkább az amatőröket célozza a korábban "Project Felixként" megismert eszköz, amely Adobe Dimension CC néven a 2D és 3D képszerkesztés kombinációjához kínál megoldást - a bejelentésről tavaly itt írtunk. Az appban többek közt különböző tárgyak 3D modelljeivel dolgozhat a felhasználó, amelyek 2D képekből létrehozott hátterek elé helyezhetők, majd azokból fotorealisztikus illusztrációk renderelhetők. Ehhez a cég AI rendszerével megtámogatott szoftver automatikusan felismeri a fényforrásokat a háttéren, illetve a horizontot is képes megtalálni, az előtérbe helyezett tárgyakat pedig V-Ray rendermotor segítségével ennek megfelelően világítja meg. Az Adobe célja pedig ebben az esetben is az, hogy a 3D modellekkel való képalkotást a CAD dizájnereken túl nagyobb közönség felé megnyissa.

Kísérleti terület

Még egy újdonság, amely kifejezetten a 2D karakter animáció készítést célozza, hogy kikerült bétából a Character Animator CC - korábban a béta verzió során például a The Late Show használta a programot. A programmal Adobe Photoshop CC-ben és Illustrator CC-ben vektorgrafikából készített animációk hozhatóak létre a felvett mozgás és mikrofonnal rögzített hang alapján. Természetesen ebből sem maradhatott ki a Sensei, amely a szájmozgás illesztését segíti az animált figuráknál.

Ami viszont egészen meglepő, hogy az Adobe a 360 fokos videókészítés területére is ráteszi a kezét. A SonicScape projekt 360-as videókhoz használható prototípus abban segíti majd a filmkészítőket, hogyan lehet a hangokat ideálisan illeszteni a felvételekhez. A probléma ugyanis az, hogy ezeknél a felvételeknél egy speciális mikrofont kell használni, mivel "az audio hang bárhonnan jöhet" - mondta Yaniv De Ridder senior fejlesztő a Variety-nek. A cég reményei szerint a megoldás már a közeljövőben kész termékként fog megjelenni, várhatóan az Adobe Premiere részeként.

Új ecsetek és betűfelismerés

A tipográfiával foglalkozó designereknek lehet hasznos a (sok hibával működő) Typekitbe és az Adobe Capture-be beépülő alkalmazás, amely a feltöltött képek alapján a Sensei AI támogatásával megállapítja milyen betűtípust használtak rajta - a vizuális keresés már egy hónapja kipróbálható korai hozzáféréssel. Ha a felhasználó Creative Cloud előfizetéssel is rendelkezik, akkor a rendszer a fontokat automatikusan elmenti a Typekit könyvtárba, és rögtön alkalmazni is lehet az adott betűtípust a saját projektekben. A szolgáltatást a fejlesztők számára is elérhetővé teszi a cég, amely lényegében az első eset lesz, hogy közvetlen hozzáférést ad egy Sensei által támogatott API-hoz. Az Adobe célja a közlemény szerint, hogy a Typekit funkcióit a jövőben más appokból közvetlenül is lehessen használni.

A betűfelismerés mellett ezer új digitális ecsethez is hozzájutnak ingyenesen a Creative Cloud előfizetői a KyleBrush.com felvásárlásának következtében. Kyle T. Webster, a projekt létrehozója a jövőben az Amazon csapatában folytatja munkáját. "Évek óta Kyle készítette a világon legkelendőbb Photoshop ecseteket a professzionális illusztrátorok számára" - jegyezte meg Maria Yap, az Adobe digitális képalkotásért felelős projektigazgatója. Nem csoda, hogy Webster ezek után a Creative Cloud ecsettervezőjeként folytatja munkáját.

Az új funkciókkal párhuzamosan a Creative Cloud összességében drágább lett az egyéni felhasználóknak és az egyes alkalmazásokra vonatkozóan. Például a Creative Cloud All Apps éves terv csomagja havi bontásban 53 dollárba kerül a korábbi 50 dollár helyett. A fotószerkesztős Ligthroomot és Photoshopot tartalmazó csomag pedig havi 10 dollárba kerül az egy terabájtos tárhellyel együtt.

Úgy látszik a bejelentésekből, hogy az Adobe egyre inkább szeretné beleerőltetni a Sensei mesterséges intelligencia alapú megoldásait a termékeibe, és minél szélesebb körben elterjeszteni. A felhasználóknak viszont a gyökeresen új megoldások helyett sokszor megfelelőbb lenne a régi változat javítása, és persze lehetőleg az árak drágulása nélkül. Az viszont a későbbiekben fog kiderülni, hogy az Adobe törekvése az amatőr fotósok és képszerkesztők felé mennyire lesz kifizetődő stratégia.

30 millió dél-afrikai polgár személyes adatai szivárogtak ki

Az ország legsúlyosabb online információszivárgása a lakosság nagy részét érinti.

Irdatlan adatszivárgásnak esett áldozatul Dél-Afrika, az eset ráadásul nem csak az adatok mennyiségét, de érzékenységét tekintve is kiemelten súlyos: mintegy 30 millió lakos részletes, személyes adatai váltak nyilvánosan elérhetővé, beleértve a személyi igazolványok számát, a családi állapotot, bevételt, jelenlegi és korábbi állásokban betöltött pozíciókat, sőt azt is, milyen ingatlanok vannak az adott polgárok birtokában. A megszerzett információk között élő és elhunyt személyekre vonatkozó adatok is vannak. Ahogy azt az incidenst felfedező biztonsági szakértő, Troy Hunt is rámutat, legalább 30 millió profilról van szó, de a valós érték ennél jóval nagyobb lehet. Az adatokat tartalmazó, Hunt által is megszerzett fájl tekintélyes 27 gigabájtot tesz ki, a benne tárolt személyes feljegyzések pedig egészen 1990-ig nyúlnak vissza.

Az eset azért különösen aggasztó, mert egyelőre azt sem tudni biztosan, hogy a rendkívül kiterjedt és részletes adathalom honnan származik. Tefo Mohapi, az iAfrikan szerzője Hunttal együttműködve maga is kutatni kezdett az ügyben, az adatok lehetséges forrását pedig egy hitelirodára, illetve egy adataggregátor cégre szűkítette le. Miután a térség legnagyobb hitelirodája a TransUnion, kézenfekvő volt itt kezdenie a keresést.

Gyorsan kiderült, hogy az irodát a Dracore Data Sciences is ügyfelei között tudja, utóbbi cég ügyfelei pedig kapcsolatba hozhatók azokkal a domainekkel, ahol a hatalmas adatmennyiség is elérhetővé vált. Ennek fényében tehát úgy tűnik, hogy nem adatlopásról, sokkal inkább figyelmetlenség okozta adatszivárgásról van szó: az esetet felgöngyölítő iAfrikan, illetve az oldalnak ugyancsak nyilatkozó Hunt szerint elképesztő hanyagság áll az eset mögött, noha az egyelőre nem világos, hogy pontosan kit terhel a felelősség: lényegében arról van szó, hogy a hatalmas mennyiségű információt, amelyet a fenti cég begyűjtött, (ráadásul nem kizárt hogy az érintettek beleegyezése nélkül) egy bármiféle online védelmet nélkülöző szerveren tárolták - jobban mondva tették közzé.

Ezután nem kellett sok, hogy külső felek, köztük Hunt és az iAfrikan is rábukkanjon az adathalomra, különösebb erőfeszítés nélkül. Az oldal igyekszik hangsúlyozni, hogy egyelőre nem vehető biztosra, hogy a Dracore felel teljes mértékben a történtekért, az azonban az előzetes értesülések alapján biztosnak látszik, hogy a cég által összeállított adathalomról van szó, amely aztán egy közvetve a vállalattal kapcsolatba hozható szerveren vált elérhetővé.

Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan kik és hányan fértek hozzá a nyilvánosan közzétett adatokhoz. Ez Hunt posztja szerint majd az adott szerver naplóit átvizsgálva derülhet ki - utóbbiakat ugyanakkor a szakértőknek egyelőre nem sikerült megszerezni, és az sem biztos, hogy a későbbiekben hozzájutnak majd. Hogy a helyiek érintettek-e az adatszivárgásban, email címükkel ellenőrizhetik a Hunt által működtetett, jól ismert Have I been pwned weboldalon.